Szülők írták

 

Honti Katalin (Nagymaros): Kislányunk laza izomzattal született. 10 hónapos volt, amikor elkezdtünk vele Dévény tornára járni. Az állapota lassan javult, így két hónap múlva már két helyre is vittük. A második Dévény-tornászt a kislányunk jobban elfogadta, a fejlődés is megindult, így két hónap után már csak hozzá jártunk. Ő javasolta, hogy kezdjük el a TSMT-t is párhuzamosan a Dévény torna mellett. Így ismertük meg Ritát. Ezután a fejlődés ugrásszerű volt. Beindult a mászás, és izmai lettek! Napra pontosan 17 hónapos volt, amikor megtette első lépéseit. Tekintve, hogy 14 hónaposan  kezdett el mászni, ez hatalmas eredmény. Még TSMT-zünk, de már én is játékként tekintek rá. Valószínűleg a torna jótékony hatással volt a beszédfejlődésére is, mivel a szókincse is hihetetlen mértékben bővül. Nagyon hálásak vagyunk Ritának. Én külön köszönöm neki, hogy nem azt szajkózta folyton, hogy mit kellene már tudnia, hanem az érdekelte, mit tud, mit szeret, azoknál a feladatoknál pedig, amiket nem szeretett, vagy nem mentek neki, mindig volt ötlete, hogy mivel lehetne motiválni.

***

Csajka Krisztina (Nagymaros): Kedves Rita! Nagyon örülök, hogy megismertelek, megismertünk, köszönöm ezt a fél évet, hogy mindig türelmes voltál. Amilyen nehezen kezdtük, olyan látványos volt a fejlődés… Sok sikert kívánok a továbbiakban, és sok boldog gyerkőcöt, és anyukát.

***

Kormosné Süly Krisztina (Budapest): A mi történetünk Vácon az oviban kezdődött, amikor a nagyobbik fiam 5 éves volt. Az óvó néni szólt, hogy Dani társasozás közben a dobókockán a kezével számolja meg a pöttyöket 4-6-ig, nem ismeri fel őket, csak 1-3-ig. Közben észrevettem, hogy nem mond mondókákat, nehezen tanulja meg azokat, nem igazán rajzol, az oviban nem szerepel a többiekkel, ha előadnak valamit, tehát úgy tűnt, mintha le lenne maradva egy kicsit a társaitól.

Így elvittem Danit Vácon egy fejlesztőpedagógushoz, aki felmérte a készségeit és elkezdett vele foglalkozni. Egy éven keresztül jártunk hozzá. Nagyon hasznos volt és sok változás következett be, de azt tanácsolta, keressünk egy hozzáértő TSMT-szakembert, mert Daninak nagy szüksége lenne arra, hogy otthon, egyénileg fejlesszük. Így találkoztunk Ritával.

Három tréninget csináltunk végig a TSMT-ből, otthon, heti 4-5-ször. Az első zökkenőmentes volt, a második kicsit nehezebb volt, mert többet kellett neki dolgoznia, a harmadik pedig már nagyon nehézkesen ment. Aztán beszéltem erről Ritával, így lecsökkentettük a fejlesztést heti 3 alkalomra.

Nyár közepén felköltöztünk Budapestre, itt is elvittem Danit egy gyógypedagógushoz, aki felmérte. Ő is, majd a nevelési tanácsadóban dolgozók is mondták, látszik, hogy volt foglalkozva a gyerekkel. Az ovis fejlesztő rá is kérdezett, hogy nem TSMT-zett-e Dani? A fejlesztésnek tehát látszatja és eredménye is lett! Visszaigazolást kaptam, hogy megérte a gyerekkel tornázni.

Tanácsom, tapasztalatom a többi szülőnek, hogy ha minél előbb foglalkozva van a gyerekkel, annál jobb. Csinálni kell és nem szabad abbahagyni vagy feladni! Megéri! Idő és kitartás kell hozzá. Nem bántam meg, hogy visszatartottam Danit a suliból, kell még neki egy kis idő, hogy összeszedje magát és felzárkózzon a többiekhez.

Most lett nyáron 4 éves a kisebbik fiam, nála azt vettem észre, hogy nem mindig értem, amit mond. Későn kezdett el beszélni, így elkezdtem vele is a TSMT tornát otthon. Köszönjük a sok segítséget Ritának!

***

Burik Szilvia (Nagymaros): Kisfiam 2,5 évesen kb. 10 szót mondott, de mindent megértett, és Ő is általában megértette magát velünk. Ha viszont mégsem értettük, akkor jött a sírás. Nagyon sokat hallottunk a TSMT tornáról. Úgy gondoltuk, mi is elkezdjük, és ennek meg is lett az eredménye: már az első hónap után bővült a szókincse, a második hónap után pedig már mondatok jöttek! Nagyon örültünk! Most már velem mondja a mondókákat, mert még a mai napig csináljuk a tornákat, és már egyre hosszabb mondatokat mond. Pedig még nincs 4 hónapja, hogy elkezdtük. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk!! Sokan mondták azóta, hogy milyen szépen beszél. Köszönjük szépen Rita!!

***

Vidovics Tünde (Verőce):  Mi azért kezdtünk el járni TSMT-re, mert a kisebbik fiam nem kezdett el időben járni. 1 éves korától kezdve vittük konduktorhoz, aki szerint “valami” kicsi dolog hiányzott ahhoz, hogy elinduljon. Tehát nem az izmai állapotával volt a gond. A másfél éves kor egy olyan határ, amikor már keresni kell valami megoldást.

Nekünk ezt a TSMT jelentette, hiszen ahogy elkezdtük, 2 héten belül el is indult önállóan. Minden egyes tornasor után látványos fejlődésen ment keresztül, és örömmel végezte a gyakorlatokat. A torna végül is családi programmá nőtte ki magát nálunk is, mivel megtetszett a nagyobbik fiunknak is. (Azóta ő is elkezdte, és nagyon élvezi.)

Nagy előnye ennek a módszernek, hogy a kisgyerekeknek a mozgás a mindenük. Mozgáson keresztül fedezik fel saját magukat és a világot. Sőt, esténként mindkét szülő az ő kedvéért énekelget és mondókázik, és ha kell, viccesen forog vele a szőnyegen. Így az a napi fél óra csak róla és érte szól. Gergőke szépen utol is érte a kortársait, és mindenki elégedett. Rita remek szakember, mindig tudott nekünk újabb célt mutatni és motiválni minket, szülőket is. Mi még beneveztünk egy újabb körre a nagyobbik fiunkkal is, így rendületlenül tornázunk tovább! Kellemes tornaperceket kívánok mindenkinek.

***

Ágnes Bertram (Halle): Három és féléves kislányunk születésétől kezdve kétnyelvű. A kétnyelvűség a legtöbb kisgyereknél azzal jár, hogy később kezdenek el beszélni, mint a többiek, hiszen nekik két nyelvet kell ugyanannyi idő alatt megtanulniuk. Ez a mi lányunknál is így volt/van. Természetesen az ember aggódik, és önkéntelenül hasonlítgatja a saját gyerekét másokhoz, ki mennyire jól beszél ugyanilyen idősen… Ezért gondoltuk úgy, hogy olyan fejlesztésre lenne szüksége, amiben nem fárad el, élvezi és beépíthető a hétköznapokba.

Így jutottunk el Ritához, aki a felmérés után rögtön tudta, milyen gyakorlatokra van szükség. Azóta már a második körnél tartunk. A feladatok egymásra épülnek, játékosak és nagyon elégedettek vagyunk. Nemcsak beindult a beszéde, de már az oviban is kérdezték, hogy mit csinálunk a gyerekkel, mert a figyelme is lényegesen javult. Úgyhogy tornázunk tovább az egész család örömére!

***

Péter Tünde (Verőce): Óvónőként van némi rálátásom arra, hogy a kicsiny gyermeknek milyen fejlődési periódusokon kell végigevickélnie ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és minden területen harmonikusan teljesítő iskolás váljék belőle. Így, mikor megszületett kislányunk, Dóra, kutató tekintettel figyeltem minden mozdulatát. Mikor azt tapasztaltam, hogy teljesen kimarad a gurulás és a kúszás is sokkal rövidebb ideig tart, teljesen kétségbeestem, és mint a pióca tapadtam az internetre, hogy valami megoldást keressek, vagy valakit, aki hasznosat tud mondani.

Persze a segítség, mint kiderült, a szomszédban volt. Így találkoztunk Ritával. Hat hónaposan kerültünk hozzá felmérésre, majd maradtunk még hat hónapot. Eleinte könnyebb volt, de később egyre önállóbbá vált a lányunk, és nem akart bizonyos elemeket végrehajtani. Ezeket a nehézségeket Rita rugalmasan kezelte, nem kényszerített rá semmit a gyermekünkre, minden esetben igyekezett valami mással helyettesíteni, ami talán jobban alkalmazható.

A történet vége természetesen szép, így megkaptuk az elbocsátó levelet, azonban éves kontrollra még vissza fogunk térni. Köszönjük a segítséget és kitartást!

***

Krusslák-Mateovics Judit (Nagymaros): Mindenkinek csak ajánlani tudom!!! Rita nagyon kedves, figyelmes fejlesztő, a feladatok nem nehezek és nagy előnyük, hogy elvégzésükhöz általában mindkét szülő szükséges, tehát ezt az egy órát tutira együtt tölti a család! 🙂 Az eredmény pedig: ügyesebb, okosabb, jobban alvó gyermek! 🙂

***

Dán Ildikó (Nagymaros): Nagycsoportos fiammal kerültünk Ritához, reménykedve, hogy ez hátha jó lesz! A felmérő teszten láttam sűrítve mindazt, ami problémát okozott, mégsem tudtam pontosan meghatározni, mi a baj. Az, hogy egy kicsit ügyetlen, kicsit esetlen, furcsa dolgai vannak egy gyereknek, az nem jó! Sokat hallottam, hogy olyan jól kompenzálnak! A jó hír az, hogy nagyon sok dolog van, ami fejleszthető, tanulható, javítható, ha az ember jó helyre kerül.

A teszt eredményétől megijedtem, de Rita rögtön hozzátette, hogy pont ezeket a részképességeket lehet a legjobb eredménnyel TSMT-tornával fejleszteni. És mi fejlesztettünk egész nyáron. Hatalmas elismerésem és tiszteletem a 7 éves fiamé, aki összesen 2 tornát spórolt le!

Bevallom, voltak mélypontok, az újabb feladatsornál nem mindig tudtam elképzelni, hogy lesz ebből egy szabályos gyakorlat, hát még húsz! És mégis, volt, ami előbb, volt, ami később, de minden sikerült. Olyan sikerélményekkel gazdagodott, amivel bátran kezdett bele az iskolába, lelki és fizikai stabilitást szerzett. Ma már tud ugrani, labdát pattogtatni, forogni, bukfencezni, hogy csak a „hétköznapi” dolgokat említsem. De ehhez kellett a kitartó, kemény munka!

Mi megnyugodtunk, mert szakemberre bíztuk a feladatot és így elértük, hogy a terápia végén például az idegrendszer érettségét, a mozgásfejlettséget és a ritmusérzéket mérő teszt eredménye nagyságrendekkel jobb volt, mint amikor elkezdtük. Nagyon köszönjük Ritának!!!